Egy ős régi monda…

Réges-régen mikor az ember ere a vidékre keveredet hol csak az ősi fajok voltak jelen elsőnek pont az ork fajjal találkozott ősze. Mivel mind két fajra jellemző az agresszivitása hát mivel is végződhetett volna az első találkozás? Igen pont avval öldökléssel…
Ezek után természetes hogy az emberek mindig is utálták az orkokat erre sikerült sok más békésebb fajt is rávenniük no de erről később. Most azt a réges-régi regét mondanám el nektek mely még akkor keletkezet mikor csak kevés emberi település volt a világ ezen szegletében. Mikor még az emberek nem vívták ki méltó helyüket az öröké valóságban. Olyan rég hogy az akkor igaz történetek mára már csak megfakult mesék, mondák formájában maradtak fent. A történetem egy ilyen réges-régi városkában kezdődik. Abban az időben még nem védte nagy és vastag fal a városokat mint manapság és nem is voltak ekkorák sőt ennyi faj sem élt ott. Csupán ha 500embert élt ott akkor sokat mondok. De mégis ez a város más volt mint a többi. Hogy miért? Hát csupán azért mert éppen itt volt az emberek tanácsának gyűlése…Igen az összes város és falú elküldte képviselőjét. De nem voltak ám sokan épp hogy csak egy termet töltöttek meg. A tárgyalásnak célja az volt hogy megegyezzenek az emberek hogy ki legyen összegyűlt hadaik vezetője. Ekkor még királyok sem voltak csak a bölcs öregek kik erre vezeték a népüket. És hogy mire kellet az összegyűlt sereg? Hát mire másra, mint hódításra. Az orkok által úralt vidékekre fájt az emberek foga. Ennek oka egyszerű volt. A föld ott sokkal termékenyebb és szebb is volt, mint az emberek kopár fennsíkjain. Mikor a tancsákózás 3. napjához érkezet és már csak 3 vezér jelölt maradt beszaladt a terembe egy ifjúi őr.
- Uraim azonnal gyorsan megfogtunk egy bölcset ki erre kószált… Hebegte-habogta az alig 17éves fiú. Az Őregek összenéztek, mivel nem tudták hogy miről beszél a szinte gyerek katona. A 3 vezér jelült eszmélt először de ez el is várható hisz ők az emberek legkiválóbb harcosai. Szaladnak ki az udvara hol is egy vagy 2méter magas görnyedt hátú széles váló rettentő ősz ork ál és körülötte vagy 40katona dárdákkal a kezükbe. A rettentő méretű ork meg sem rezdül. Rajta bőr vértezet és bőr nadrág vállára terítve egy hatalmas medve bundája pihen. Fegyver nincs nála. De a sebesültek kiket most hoznak be szekéren sejtetik hogy volt és meg is van a fegyver az egyik szekéren egy vagy 100kgmos csatacsillag van. Merő vér az egész fegyver. Rohan az egyik sebbesült a monstrum felé kezében kardjával.
- Megöllek te fagyú! 5 jó barátom már meghalt, 15 haldoklik.
De a 3 vezér jelölt közül az egyik az amelyik hosszú fekete leomló hajjal és nemesi ruhával rendelkezet. Szóval ki talán a legműveltebb volt elé lépet:
- Ne bánts, mert értékes lehet nekünk, vagy inkább azt akarod, hogy rengeteg honfitársad is meghaljon, mert tudatlanok vagyunk?
Most előrébb lép egy másik jelölt is. Ki kisebb, mint bármelyik másik de nem magasságra csak súlyra. Fekete bajszát megpenderíti, és ekképpen szól a maga kényes, de okos módján:
- Nyugodj meg kedves vetélytársam! Megtudjuk mit akarunk.
No de erre a harmadik jelentkező sem marad tétlen. A hatalmas kovács kinézetű tar kopasz egyén előre lép és csatabárdját feje felé emeli.
- Majd én megtudom mit akarunk.
Mondja cseppet sem nyugodtan. Még jó hogy eddigre a matuzsálem korú vének is kiértek de ők csak mosolyogtak a fiatalokon és most is mérlegeltek ki legyen a vezér…Csak az egyik szól ki talán a legvénebb:
- Nem nyúlunk a hatalmas ellenséghez leültetjük és megvendégeljük. Majd vacsora közben megbeszéljük, hogy mit is tud barátunk.
Mondja mosolyogva közben kacsint egyet. Mikor leszáll az est és a tanács vacsorázni készül mindenki kimegy az udvara. Hát igen ez elégé szokatlan de egy 3méter szer 3méteres ketrecben ülő orkot elégé nehéz bevinni a fő épületbe. Így hát ma mind kint esznek legalább is az emberek hisz nekik egy rettentő hosszú asztalt pakoltak meg finomabbnál finomabb falatokkal és hát a tanács és kiszolgálóik no meg a vezér jelöltek faltak is. Némelyikük már szinte zabált. A hatalmas rab csak ült és mosolygott mióta elfogták még csak nem is morgott. Szemivel figyelte ahogy az oktalan népek zabálnak. De ez mind semmi azokhoz a lakomákhoz, amiket ők tartanak nyers lóhúsból…
A nagy öreg meg sem szólal mindaddig míg mindenki jól nem lakot.
- Kedves barátom tudom hogy beszéled nyelvünk hisz nagyon öregnek nézel ki és műveltnek is. Nem kérsz enni?
Teszi fel az alattomos kérést. Szavaiban rengetek a bújtatott képmutatás. Reméli hogy az orkok hiuk és imádják a hasukat. Hogy miért nem volt avval tisztábban hogy az orkok nehezen beszélik a közös nyelvet? Egyszerű erre a válasz mert még ekkoriban nem ismerték őket. A hatalmas harcos ki korának vége felé járt ezért is érkezet a város közelébe csak mordul egyet és lassan megfontoltan kinyitja hatalmas száját.
Nem tudni rendesen beszélni.
Erre mindenki rettenetes hangos röhögésbe tőr ki kivéve a nagy őreget és a fekete hosszú hajú vezér kinek neve Xork…Mikro már vagy 5perce nevetek az emberek az ork felállt és hatalmasat ordítót erre mindenki elcsendesedet. Az ős öreg felállt és intet az egyik inasának. Az mikor megkapta a parancsot más pattant is lóra és indult is az éjszaka sőtétjébe.2nap multával az ifjú inas visszatért egy vékony de magas köpenyes férfival kinek hosszú szőke haja vége kilógót a köpönyeg alól. Ezalatt a tanács nem ülésezet és senki nem mondott semmit a jelölteknek így azok hobbijuknak éltek. Xork lovagolt és olvasott. A nagy kócsáv alkat kinek neve: Eron fát vágott és faragot belőle hatalmas totemet. Nem csoda hogy ilyen hobbyja van hisz ő a legelmaradottabb nomád ember törzs küldötte. A vékony fekete bajuszú egyed kinek neve Alen tőreivel dobot célba. Az öreg az épület bejáratában várta a visszaérkező inast és azt kit meghívott ide…Hogy ki az? Az nem derült ki csak másnap reggel mikor a 3jelültet az ork ketrecéhez hívták. A hajnal első napsugaraira össze is gyűlt a brigád. Mindhárom vezér tanonc az ismeretlen egyént figyelte. Az öreg szakítja meg a csönd hosszú vonalát…
-A vendégem majd seggit minket a társalgásban mivel ő érti az ellenségünk nyelvét az ellenségünk meg valószínűleg minket.
Ekkor a köpönyeges alak elveszi csuklyáját és mindenki meglátja hogy a meghívott vendég egy elf…Ekkoriban még nem volt mindennapos látvány hogy egy elf emberek társaságában van. Mikor az óriási lény meglátja ki is érkezet ide feláll és rázni kezdi a rácsokat azok sora meg is hajolnak és egy pár meg is reccsen. Az öreg csak csettint egyet és 5dárdás őr jelenik meg kik fegyverüket a őrizetesre szegezik. Erre az nem nyugszik és hosszú morgások ,csettintések és ordítások sorát adta le. Az elf csak hallgatta majd emberi nyelven megszólalt.
-A vendégetek életének utolsó szakaszában van és ezért jött a városotok környékére hogy minél több embert egyen meg…
Mindenkinek elkerekednek szemei kivéve az öregnek ő csak figyel… Majd megszólal.
- Nagyon megköszönném hogy ma minél tőbe megtudnál nekünk róluk.
- Ehhez nem kell vele beszélnem elmesélem én nektek mit róluk tudok.
De az öreg tudta hogy ez elfek nagyon utálják az orkokat és nem lenne reális az információ.
- Köszönöm bölcs felajánlásod de előbb tőle hallanám…
Az öreg tisztába volt vele hogy az elfek menyire önteltek és hogy mekkora nagy a felsőbbrendűség érzetül.
- Hát legyen.
Bólintót a meglehetősen fiatalnak tűnő szőke bölcs. Hosszas beszélgetés következet az öreg az elf és az öreg ork között. Az elf távozott is ezt követően. Majd a 3vezér jelöltet magához hívatta az öreg és mesélt nekik:
- Tudjátok ifjak ezek az orkok sokban hasonlítanak ránk emberekre csak egy bizonyos részünket látjuk bennük viszont. Rettentő harcosak csak kevés köztük a jó vezető ezért hát gyakran csapodnak mindenféle sötét vezetőhöz és mágushoz de ha egy fajta társuk áll élükre és elnyeri az összes horda vezetőjének bizalmát rettentő sereg ál rendelkezésére hogy ellenségeiket elpusztítsák. Igaz nem hordanak nehéz vértezetet de bőr vértjük is erős és ráadásul könnyebb mint a mi nehéz vértjeink. Igaz lovasságuk nincs de vannak katonáik kik worg háton ülnek és onnan pusztítják ellenségeiket…Tehát drága vezéreim mit javasoltok?
Eron volt az első ki válaszolt de nem valami nyugodtan…De az indulat jellemző is volt rá. Az egyetlen amiért ő még itt lehetet a válogatáson az hogy rettenthetetlen és erős harcos volt.
- Egyenként levadásszuk őket.
Csapot akkorát az asztalra hogy az belezenget. Most a kis sunyi Alen válasza hangzott fel.
- Keressük meg a törpöket és szítsunk ellentétet közöttük. És így majd ők elvégzik a piszkos munkát.
De az igaz és helyes válasz Xork ajakiból szálltak a hallgatóság fülébe.
- Nem a megoldás mindezek kombinációja meg egy kis ész. Azt mondtad aggastyán hogy csak akkor erősek ha egy ork áll az össze törzs élén így hát nem szabad nekik okot adunk hogy összefogjanak. Egyenként lassan furmányosan kell próbálkozni.
Az öreg tudta hogy ez a helyes és másnap mikor a nagy tanács összeült hogy döntsön a vezérség kérdése felől Xorkot választották. Hogy mi volt ezután az már történelem…A törpök a hegyvidéken támadt néhány ork törzsre az emberek az alföldön… És hogy mi lett a vége? Hát a terv mégsem ment tökéletesen mivel az Ork Birodalom ekkor erősödőt meg a nagy háború végére az emberek kénytelenek voltak szerződéseket kötni az orkokal a törpök meg azóta is siratják halottaikat. Ekkor bebizonyosodott hogy az orkokat nem szabad lebecsülni. Ők erősek és magabiztosak de sajna nem a legokosabb faj mert ha az lenne a többi faj áshatná is a sírját. De sajna az orkokat is kőnyű egymás ellen uszítani és befolyásolni így hát nem foglalták el a világ élén helyüket, de ha egyszer eljön a vezér kit megjósoltak akkor……De ez már egy másik történet. Hogy mi lett a fogollyal? Nem is sejtitek? Pedig egyértelmű éhes lett és hogy mi lett lakomája vége hát az hogy megevet 4 őrt és további 6 ott megölt. Felmászott egy fal tetejére egy lót üldözve és hát az íjászok véget vettetek életének…