Távolrévben véletlen baleset következményeképpen örömlánytól született, törvénytelen második gyerekeként nem túl sok jót remélhetett otthon. Csavargóként apja halála után nehezen tudta elviselni jóval idősebb fivérének felelősségteljes nevelését, mikor magukra maradva vasszigorral kézbe vette felette a gyeplőt. Kezdetben bosszúság volt neki a következetesen kitanított lovagiasság szelleme, kéretlenül is lovaggá válása után nyílt utcán találkozott először gárdistával, kit több oldalról is szorongtatott három lator. Látva az egyenlőtlen erőviszonyokat gondolt egyet és kisegítette a bajbajutottat az utcai nézeteltérésben. Nem sokkal később a fiatal lovag a Királyi Gárda egyenruhájában tette le hűségesküjét Paulus Invictusra. Városnak egyik új őrétől fivére élénk érdeklődést tanúsított feléje, mikor hová és mennyi ember megy ki adott napra őrjáratba. Éjgárda tagjaként rótta nap, mint nap Távolrév utcáit mígnem elkapták mesterét, vagyis a fivérét. Kinek letartóztatása felségsértés vádjával indokolatlannak bizonyult, annak raboskodása alatt utolsó pillanatban fújták le az őrök likvidálást. Conner bíró vállalt jogi kezességet és garanciát a fogolyért. További élte a fiatal városőrök gondtalannak aligha nevezhető életét. Hol a ravaszságának, hol az erejének, hol kitartásának, hol a humornak köszönhetően végig szolgálta a legnehezebb időszakokat is. Városőrség gárdából való kiválása után sok értékes társa elhagyta soraikat. Fogcsikorgatva maradt és nem sokkal nyugdíjba vonulása előtt Falco Overhill Kapitány őt bízta meg helyettesének, majd utódjának. Nem vágyott lepukkadt laktanya falai között lustálkodni és sosem marad nyugton, míg pecsenyéje megsülhet, ezért leadta friss kinevezését. Következő nap Erdő Népének meghívásával kiküldetésbe ment és Lavendel tanításainak köszönhetően egyre jobban elmélyült a misztikában, paplovag lett. Visszatérve az Oroszlánbarlangba a  védelmezők káplárjaként szolgált, hol Medve Dror Gárdaparancsnok Királyi Sas érdemrenddel jutalmazta. Királyság intézménye egyre jobban roskadozott és elkerülhetetlen bukás feltarthatatlan közeledtét már érezte. Több jelentős eseményen részt vett a gárda történelmében, de nyilvános szereplések részéről egyre foghíjasabbá váltak, az elfek mellet vívott nagyobb csatát még és utána gyakorlatilag csak magánélettel kezdett foglalkozni, hol Zyledittát kamaszlányként ismerte meg, mint tanítványát a Hadiakadémián. Sok oktatás és közös kalandjuk után nővé válása és házasságuk után ikrekkel örvendeztette meg őt egy vidéki birtokon mely lovagrend felségterületén található. Felesége és fivére haláláig remekül tartotta magát, de előbbi elvesztése után visszavonult. Szeme fényeire Arcanara és Arcanusra is alig figyelt ekkor már. Fédrás hitvallására áttérve egykori céljai a feledés homályába vesztek, és a Lovagrend megszűnésének helyén nyugodtan termesztette a narancsot. Egészen a leköszönő Drake gárdaparancsnok meghívó leveléig. Visszatérve Távolrévbe lett a Védelmező század parancsnoka, megbecsülésének fokozatát jelenleg a Királyi Sárkány jelzi.

Megjelenés: Daliás idősödő paplovag, kinek öltözéke egyszerre elegáns és puccos. Ezüstös fényű fél-vértezetét sötétkék csuklyás köpennyel egészítette ki. Rézsútosan felkötött lovagkardja pengéjébe - Ide az oroszlánt is! - felíratott vésette. Ékszerként kultikus medált és három gyűrűt hord. Aszkézisében nehéz észrevenni papi vonást. Szeret mókázni és érti a tréfát. Dacolva az idő vasfogával testalkata délceg, zöld szemei pedig néha huncutak. Aranyszőke haja, mintha napsugaras ragyogással akarná körbeövezni a fejét, halántéka körül elvegyülő néhány tiltakozó ősz szál se sejteti a mögötte ténylegesen eltelt évtizedeket. Többnyire már ezt a megszokott öltözékét választja mindenhová, nagyobb megmozdulások esetén ölti fel egyedül a Királyi Gárda Brigadérosi mundérját.

Jelleme: Neveltetéséből kifolyólag legtöbbször úgy cselekszik, ahogy elvárható egy lovagtól, noha erősen távol áll ez az alapszemélyiségében lapuló szabad szellemiségével. Elhivatottan többek között ezért sem harcol hatalmi és törvényes ügyek mellet, mesterségéből kifolyólag sorozatos harcok alatt fegyelme, türelme és akarata megedződött. Igazat nyíltan kimondja annak ki képes szavának súlyát megérteni, más esetben elintézi a dolgot egyetlen vállrántással, mit hallani szeretne amaz. Könnyen válhat népszerűvé egy adott közösségben, kinek ezért, kinek azért. Előre kötött megállapodásokat, az idő túlhaladásával hamar elfelejti. Nem szereti, ha a bűnös büntetlenül megússza tett, de az élet apró csíntevések mellett rugalmasan szemet huny és mikor megteheti segít a szükségben és oltalomra szorulónak. Értékrendjében igencsak súrolja azt a határt, melyben törvényi korlát van. Benne lévő szabályok számára nem szentírások. Jól és tisztán kell élni, főleg élni kell a hitvallása szerint.